Miközben külföldön már lassan hagyománya van a szellemi tulajdon megsértése miatt kiszabott börtönbüntetéseknek, Magyarországon még a jogvédő szervezetek szerepét is megkérdőjelezik a felhasználók. Az illegális szoftverhasználat ellenőrzésére szakosodott BSA fellépése nemcsak a konkurencia, hanem már független szakemberek ellenérzését is kivívta. Az Üzleti Szoftver Szövetséget azonban nem veti vissza a negatív kritika, és tájékoztató kampánya folytatásáról számolt be a hvg.hu-nak.

Magyarországon nem öntött tehát tiszta vizet a pohárba a szerzői jogi törvény néhány évvel ezelőtti módosítása. Hiába szigorították ugyanis az illegális szoftverhasználat jogi következményeit, a rendőrségi statisztikák az idevágó bűncselekmények megtízszereződésérre hívják fel a figyelmet. Az illegális szoftverhasználat ellen küzdő BSA Magyarország szigorítaná a kiszabott büntetéseket az értékarányok figyelembe vételével.

_{^{Grafikus szoftver a képernyőn. Előjönni az illegalitásból.
© hvg.hu}}

Legalizálás a célja a szabad szoftverek népszerűsítésére szakosodott FSF.hu Alapítványnak is, de a két szervezet közti úgynevezett érdekellentét nem teszi lehetővé az együttműködést. A bírói gyakorlat továbbra is hektikus, a cégek jogi képviseletét ellátó ügyvédek szerint gyakran nem súlyukhoz mérten kezelik az ügyeket.

Szerzői jog megsértése

• 1996-ban 4023,
• 1997-ben 4629,
• 1998-ban 5566,
• 1999-ben 13623,
• 2000-ben 19019,
• 2001-ben 19170,
• 2002-ben 17532,
• 2003-ban 23269,
• 2004-ben 19046,
• 2005-ben-37404

^{Forrás: ORFK}

A 'pécsi piszkos 91' védőjeként is ismert Magyar György nehezményezi, hogy a a szoftverrendőrségként elhíresült Business Software Alliance (BSA) eljárása során gyakran a biztonsági másolat készítését is illegálisnak tekinti. Holott a szerző jogi törvény értelmében teljesen jogszerű a szoftver magáncélú, egy példányban történő sokszorosítása. Még akkor is, ha a másolatot nem ugyanazon a helyen tárolják, mint az eredetit.

Ezt azonban - a hvg.hu információi szerint - tiltja a Microsoft, elsősorban az amerikai jogi gyakorlatra hivatkozva. A szakértőnek felkért magyarországi BSA állítólag azt "tanítja" a rendőrségnek, hogy már egy darab másolt cd tartása is - a nem használt, és nem jogtiszta szoftverekhez hasonlóan - is illegális szoftverhasználatnak minősül, ha a gyanúsított nem tudja bemutatni az eredeti példányt.

Simonkovics Sándor, a szervezet elnöke úgy véli, a cégvezetők sok esetben nincsenek tisztában a legális szoftverhasználat szabályaival, ezért megesik, hogy tudtuk és belegyezésük nélkül kerül fel illegális szoftver számítógépeikre. "A BSA - a jelenleg is folyó NagyvizIT kampányán keresztül - tájékoztatni szeretné a vállalkozásokat a jogszerű szoftvergazdálkodásról, hogy ezáltal megóvja őket az esetleges büntetőjogi következményektől."

A szervezetnek nem célja a kissé negatív közvélemény erősítése, sőt ideje lenne, ha távoznának a köztudatból "szoftverrendőrség és a bilincscsörgető BSA" típusú kifejezések. Ezeknek ugyanis sosem volt valós alapjuk, csupán az egyesület korábbi Tűzszünet kampányának kommunikációs melléktermékei. "Akkoriban bilincset ábrázoló szórólappal szerettük volna felhívni a vállalkozók figyelmét a szerzői jogi törvény módosítására, azaz a kiszabható börtönbüntetés 8 évig történő meghosszabbítására. Voltak azonban akik ezt félreértelmezték, és azt gondolták a BSA teszi a bilincset a vállalkozókra. Így terjedhetett el a feljelentgető, s ijesztgető BSA rémképe a cégek körében - válaszolt a hvg.hu kérdésére Simonkovics.
Másképp emlékszik Magyar György, aki eklatáns példaként hozta fel a 'piszkos 91'-ek ügyét, melyben a BSA közbenjárására egyszerre 91 embert ültettek a vádlottak padjára. Egy szerinte banálisnak nevezhető ügyben komolyabb büntetőjogi szankció fenyegetett nagyobb számú úgynevezett egyszerű felhasználót. Az ítélet későbbi enyhítése, és a bűnügyi költségek elengedése is megkérdőjelezi az eljárás jóhiszeműségét. Főleg miután kiderült, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő állítólag a nyomozó egyik közeli hozzátartozója volt.

A helyzet szerinte azóta sem változott sokat, túlkapás most is bőven akad. „A közelmúltban például egyik ügyfelünket - szintén e jogvédő szervezet rendőrségi bejelentése alapján - előzetes letartóztatásba helyezték, ráadásul gondatlan felhasználásért. Hasonló esetben eddig legfeljebb próbára bocsátást szabtak ki büntetés helyett." Az ügyvéd szerint a BSA többnyire a könnyebb ellenállás irányába mozdul, miközben egérutat hagy az igazán "sáros" szervezeteknek.

Érdekvédelem rendőri segítséggel

Az elnök tagadja, hogy a BSA szabálytalanság esetén azonnal a rendőrséghez fordulna. „Amennyiben találunk jogsértésre utaló jeleket, akkor is elsőkörben figyelmeztetjük a cégvezetőt. Általában már belépéskor érződik, hogy kinek van sok tennivalója még a jogtisztaság területén." Árulkodó jelek a cégről, ha rendezetlen papírhalmaz, felkészületlen cégvezető és zavaros nyilvántartás fogadja a BSA jogi képviselőjét ellenőrzéskor. Ha a megkeresések ellenére, a cég folyamatosan ki akar bújni az együttműködés alól, vagy ha a BSA szakértője szándékos és komoly szabálytalanságokat fedez fel, akkor a látogatásnak kellemetlen utóhatásai is lehetnek. Kirívó esetekben a szervezet kezdeményezheti az általa képviselt cégek szellemi tulajdonjogának jogi, illetve hatósági úton történő érvényesítését.

Nem teljesen világos, hogy egy magánszervezet milyen hatáskörrel kényszeríti ellenőrző szerepét a vállalkozásokra - értetlenkedik Kis János, független szakértő - aki szerint a cégek joggal félnek attól, hogy üzleti titkaik konkurensük kezébe kerülhetnek. „A BSA által kezdeményezett bírósági eljárásokban gyakran ellenszakértőnek is meghívott szakember véleménye szerint e civil szervezet hatósági szerepben tetszeleg, miközben fenyegetettségével kényszerhelyzetet teremt.

Magyar György szerint a BSA-nak, mint jogvédő szervezetnek valóban nincs joga cégeket ellenőrizni, és akaratuk ellenére találkozót kicsikarni tőlük. A szerzői jogi törvény értelmében egy civil szervezet nem rendelkezhet több joggal, mint bármely állampolgár, illetve jogi személy, ezért hatósági jogkört sem gyakorolhat. Nem zaklathat továbbá sem magán, sem jogi személyt. Egyedül adatokat és információkat gyűjthet, az idevágó jogszabályok betartásával. Sem a cégek, sem a magánszemélyek nem kötelesek együttműködni a BSA jogászával, hiszen egy kabátgyártó képviselőjét sem engedné be egyetlen állampolgár sem azért, hogy ellenőrizhesse a kabát rendeltetésszerű használatát. A BSA viszont ilyenkor feljelenti a céget.

A szerzői jog sok mindenre felhatalmazza a tulajdonosokat - hangsúlyozza Simonkovics. A szervezet pedig a szoftver gyártók képviseletében ellenőrizheti a felhasználás jogszerűségét és mértékét. "Nem váratlanul csapunk le a cégekre, és a lehetőségekhez mérten igyekszünk rugalmasan kezelni a jogkövető magatartásra hajlandó vállalkozásokat. Erre bizonyíték, hogy a megkeresett cégek zöme pozitívan fogadta a BSA képviselőjének látogatását, annak ellenére, hogy tudatában voltak, sok tennivalójuk lenne még a jogtisztaság és a szoftvergazdálkodás bevezetése területén. A kapcsolatfelvétel a legtöbb esetben zökkenőmentes volt."

Egy nevét elhallgatni kívánó vállalkozás a hvg.hu-nak a következő történetről számolt be: „Telefonon arra hivatkoztak, hogy korábban küldött levelük(link) alapján időpontot egyeztetnének egy személyes konzultációra, hogy áttekintség a cég szoftvernyilvántartását. Szoftvereinket már a 'bilincses kampány' időszakában legalizáltuk, közel egymillió forintért, ezért nem aggódtunk. Levelet azonban nem kaptunk, csak később. A 'várva várt' találkozó pedig elmaradt. Hogy miért nem jelentkeztek? Talán kapacitáshiány miatt, és most más cégek kerültek előtérbe."

A "rosszindulatú" pletykákkal ellentétben Simonkovics külön kiemelte, hogy a szervezet legfeljebb az esetek 5 százalékában kéri a hatóság közreműködését. Ez abban az esetben fordult elő , amikor olyan ellenállásba ütközik a BSA jogi képviselője, amelyet képtelen önállóan megoldani - magyarázta Simonkovics. Megpróbálunk először észérvekkel hatni a szóban forgó cég vezetőjére: tájékoztatjuk, hogy a BSA-nak jogi felhatalmazása van, amit bírói úton kikényszeríthető. A rendőrséggel kötött megállapodás pedig jogi keretet is biztosít az ilyen határozott fellépéshez.

_{^{Szomor Sándor}}

Szomor Sándor, az ORFK rendőralezredesének nem állt ugyan módjában elküldeni a jogvédő szervezetek és a rendőrség között októberben köttetett megállapodást, de a hvg.hu kérésére tartalmilag kivonatolta azt: „Az együttműködés keretében a jogvédő szervezetek vállalják, hogy tájékoztatják a rendőrséget a tudomásukra jutott bűncselekményekről, illetve az arra utaló körülményekről... Lehetőségeik szerint - kirendelés esetén szakértői vélemény adásával -, valamint szakmai kiadványok, útmutatók megjelentetésével járulnak hozzá a büntetőeljárások eredményes befejezéséhez. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány útján a jogvédő szervek - lehetőségeikhez mérten - szoftver- és eszköztámogatást nyújtanak a Rendőrségnek, elsősorban internetes készségek fejlesztése és a számítógépes adathordozók tartalmának lementése területén."
Összefoglalva tehát a kerületi kapitányságok szükség esetén rendőri védelmet biztosítanak a jogvédő szervezetek - köztük a BSA - számára. Cserébe a szervezet szakmai segítséget, valamint szoftver, és eszköztámogatást nyújt a hatóságnak. Ez utóbbi felvet azonban néhány kérdést: a kilátásba helyezett támogatás növelheti-e a rendőrségi munka hatékonyságát? A megállapodás egyik rejtett célja nem a mutatószámok növelése?

Az alezredes nem érti miért lenne egy ilyen megállapodás elsődleges célja a rendőrségi mutatószámok növelése, mikor a hatóságnak hivatalból kell kivizsgálnia minden ügyet. Az eredményesség pedig főként a nyomozók szakmai hozzáértésén és a körülmények szerencsés összejátszásán múlik. A hvg.hu kérdésére elmondta a legtöbb be-, illetve feljelentés magánszemélyektől érkezik, de azért a BSA is szorgalmasan tevékenykedik. Minden beérkező információt megvizsgál a hatóság, függetlenül a bejelentő személyétől. Indokolt esetben - bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött - úgynevezett titkos információgyűjtő eszközöket (mint például lehallgatás) is alkalmazhatnak. Az alezredes szerint azonban még mindig gyakoribbak a feljelentés alapján induló nyílt eljárások.

A kisvállalkozások zsarolhatóak, és megfélelmíthetőek a jogvédő szervek gyakran vitatható módszerei által - meséli aggódva Kis János független igazságügyi szakértő. Sajnálatos tény, hogy a hatóságnak és a kirendelt szakértőknek olykor tagadhatatlanul közösek az érdekei. Nem csoda, ha a bűnügyi költségeket az eljárás végére az egekbe srófolják. Hiszen a lefoglalt nagymennyiségű adathordozó listázása feldolgozása igen sok időt emészt fel. A másik gond metodikai: kirendelt szakértők ugyanis nem reális, hanem kereskedelmi értéken számolják az elkövetési értéket. Teszik ezt annak ellenére, hogy a számítástechnika világában az értékmeghatározás egyébként is percenként mulandó: ami ma százezer forintba kerül, egy hónap múlva akár a 10-edét is érheti. Tehát amikor a büntetőeljárások elkezdődnek lehet a kár jelentős, a tárgyalásra esetleg már nagyságrendekkel kisebb.

Legalizálás: szabad vagy nem?

BSA tanácsai

• A vásárlások központosítása a beszerzési osztályon vagy más társasági egységen keresztül;

• Követelje meg, hogy minden szoftver igényt írásban nyújtsanak be vezetői jóváhagyásra;
• Bizonyosodjon meg róla, hogy az igényelt szoftver szerepel a cég által támogatott szoftverek listáján;
• Csak jóhírű, szerződéssel rendelkező viszonteladóktól vásároljon;
• Csak jóhírű Alkalmazás Szolgáltatókkal (ASP) dolgozzon együtt, és bizonyosodjon meg arról, hogy minden kapcsolódó licenc szerződést és dokumentációt az ASP megőriz;
• Minden vásárláskor csak eredeti felhasználói anyagokat (pl. használati útmutatók, regisztrációs kártyák, stb.), licenceket és számlákat fogadjon el;
• Ne engedélyezze, hogy az alkalmazottak közvetlenül vásárolhassanak szoftvert, vagy hogy azt a cégre terheljék;
• Biztosítsa, hogy az alkalmazottak ne tölthessenek le még legális szoftvereket sem az internetről, kivételes engedély nélkül.

A NagyVizIT kampány során szerzett eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a gyakorlatban a cégek számítógépein még jócskán akad jogszerűtlenül telepített szoftver. Az eltelt három hónap alatt meglátogatott cégeknél a szoftvernyilvántartások száma és precizitása messze elmaradt a hardverekétől, a preferált szállító kiválasztásánál szinte csak a beszerzési ár és kondíciók dominálnak, miközben a kereskedők szoftverekkel és azok licenszelésével kapcsolatos ismeretei másodlagosak.

Az alkalmazottak tényleges ellenőrzésére szinte sehol sem kerül sor és csak nyomaiban lehetett felfedezni az integrált szoftvergazdálkodás elemeit. Simonkovics Sándor mindenképpen azt tanácsolja az érintett cégeknek, hogy mérjék fel az illegális szoftverhasználattal járó jogi és egyéb kockázatokat, és legalizálják szoftverállományukat. Nem érdemes kockáztatni, mert ha nem legális a szoftver, akkor a felhasználó például nem jut hozzá a frissítésekhez sem. Lehet, hogy néhány százezer forintot spórol, de hosszú távon a vállakozást érő kár ezt nagyságrendekkel meghaladhatja.

A BSA nem javasolja fenntartások nélkül a szabad szoftverekkel történő legalizálást. Mint Simonkovics elmagyarázta a szabad és a kereskedelmi cégek által kínált szoftver csupán az általuk preferált gazdasági modellben különbözik. Jóllehet a szabad szoftverek alapesetben ingyen hozzáférhetőek, fenntartásuk - nagyobb munkaerőigényüknek, illetve a magasabb szervízköltségeknek köszönhetően - viszont többe kerül, mint a kereskedelmi modell esetében. Tévhit az is, hogy a szabad szoftvereknek nincsenek jogi kockázatai, hiszen annak használatát is szabályozzák. Például a szoftveren végrehajtott módosításokat kötelezően nyilvánosságra kell hoznia a felhasználónak. Ennek vizsgálatára azonban nincs jogosítványa a BSA-nak, a szervezet egyik megoldásra sem, csupán a jogszerűségre hívhatja fel a figyelmet - fűzte hozzá Sarlós Gábor, a BSA szóvivője.

A hvg.hu kérdésére válaszolva az elnök hozzátette: a Szabad Szoftver Alapítvány (FSF) nem tagja a szervezetnek, mivel alapvető szemléletbeli különbség van a BSA és az FSF között. Habár mindkettő a jogszerűséget tartja szem előtt, más gazdasági modell alapján képzelik el a szoftverforgalmazást.

Átállás szabad szoftverre

• Üzletmenet-folytonosság biztosítása
• Meglévő rendszer alatt szabad szoftver használata akár párhuzamosan
• Szerverek cseréje
• Egyes munkaállomások cseréje

Timár András, "a szabad szoftverek népszerűsítésével és honosításával foglalkozó FSF.hu Alapítvány" úgy gondolja, hogy a BSA tevékenysége megtévesztő, mert hatóságként lép fel, pedig csak egy civil szervezet. Eljárása pedig sok esetben visszatetszést keltő, mert fenyegetőzik pozitív kampány helyett és a statisztikáinak forrásairól nem tud érdemben nyilatkozni. Nemcsak ezzel indokolható, hogy az FSF.hu Alapítvány nem tagja az Üzleti Szoftver Szövetségnek. A szabad szoftver, mint mondta, szabadon használható, módosítható és terjeszthető, így elég nehéz illegálisan használni. Ezért nem lenne értelme magas tagdíjat fizetni az alapítvány számára fölösleges szolgáltatásokért.

A szabad szoftver alternatív megoldás lehet a szoftverek legalizálására, de nem árt mérlegelni az átállás előtt. Milyen arányban találhatóak illegális és legális szoftverek az általa kiépített rendszerben? Előreláthatólag magasabbak lesznek-e az átállás költségei, mint a kereskedelmi modellek licenszdíjai?
Akkor van értelme váltani, ha ebből a cégnek anyagi előnye származik, vagy olcsón szeretné legalizálni szoftverparkját. Fontos szempont lehet még az is, hogy ezek az általános célra használható modellek között egyre több a magyar nyelvű, és a Windows kompatibilis, ugyanakkor nem igazán alkalmasak olyan specifikus alkalmazásokra, mint tervezés, kiadványszerkesztés. Az FSF.hu Alapítvány egybehangzó véleménye, hogy anyagilag akkor érdemes átállni többek között a LINUX operációs rendszer használatára, ha az ezzel járó költségek és a szabadszoftver üzemeltetése együtt kevesebbe kerül, mint a jelenleg működtetett operációs rendszer kereskedelmi ára és üzemeltetési költségei.

A változás ellen szólhat, hogy a megszokott alkalmazásokat - munkaerőt - le kell cserélni, inkompatibilitás léphet fel az alkalmazások között. Ezzel szemben a szabad szoftverek mellett szól, hogy jogtiszták, beruházás és üzemeltetési költség takarítható meg használatukkal. A felhasználó folyamatosan képes kézben tartani a technikát, valamint korszerűsíteni azt. Amennyiben azonban eldöntötte, hogy szabad szoftverekre cseréli le meglévő szoftverparkját, elsőkörben fel kell mérnie a cég belső szükségleteit, illetve Más cégekkel - felügyeleti szervek, bankok, partnerek - fennálló kapcsolatait. Mérlegelnie kell a trendeket, átállási tervet kell készítenie, majd lépésenként végrehajtania.

Mit érdemel, ha nem bűnös?

Megeshet, hogy szabad szoftverhasználatért is felelősségre vonják a vállalkozót, mert a rendőrség, a bíróság és gyakran még az általuk kirendelt szakértők sem ismerik fel az összes idetartozó modellt - magyarázza Kis János. Ráadásul a kereskedelmi szoftverek gyártói felszabadítják a háromnál vagy több főverziószámnál régebbi verziókat - ez az úgynevezett abadonware -, amelyekkel viszont végképp nincsenek tisztában a hivatalosan az eljárásban részvevő szakértők-szakemberek.

Ilyenkor a cég kihívhat saját költségére egy ellenszakértőt, akinek tételenként kell bizonyítania a vállalkozó jogkövető magatartását. Amit pedig a bíróság vagy elfogad, de gyakoribb, hogy nem. Szintén probléma, hogy a továbbképzéseket a bírók, ügyészek és rendőrök számára az ügyben érdekelt szervezetek szervezik hagyományosan, ami több mint összeférhetetlen. Hiszen itt egyfajta sajátos, az amerikai és nem a magyar joghoz közel álló, a magyar jogrendszertől idegen jogértelmezést implementálnak. "Itt csak utalni tudok Magyar György kétségeire, a hazai szerzői jogi eljárások és tömegperek során tapasztaltakra.

Polgárjogi következmények

A szoftverhez fűződő szerzői jogok megsértése esetén a szoftverkiadó követelheti:

• a jogsértésmegtörténtének bírósági megállapítását
• a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését,
• a sérelmes helyzet megszüntetését,
• a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről és költségén
• a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől
• a jogsértéssel elért gazdagodásvisszatérítését, a jogsértő adatszolgáltatását a bűncselekmény körülményeiről
• Kártérítést, személyhez fűződő jogait megsértése esetén

Egyben nem árt felhívni két fontos dologra a figyelmet. A szerzői jogi törvénynek nem a büntető, hanem a polgári jogban lenne a helye. A másik a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos, hogy nincsen szabálysértési alakzata. Azaz elvben egy forintos kárérték esetén is lehet házkutatást tartani, szakérteni, ítélkezni. Ez az oka annak, hogy gyakoriak és, egyre gyakoriabbak lesznek a százas vádlottszám feletti szerzői jogi perek, ahol sokszor diákok, nagymamák is a vádlottak padjára kerülhetnek.

Amennyiben a büntetőeljárás során nem állapítható meg, vagy nem bizonyítható a terhelt bűnössége, akkor meg kell szüntetni az eljárást, vagy fel kell őt menteni. Ha a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, akkor büntetést kell kiszabni vele szemben, melynek során mérlegelik az eset össze körülményeit. Ilyen például a társadalomra veszéllyesség, a kár összege, az elkövető előélete. Letöltendő szabadságvesztést csak a nagyobb összegű károk esetén szoktak kiszabni. Ezekben az ügyekben nálunk még nem alakult ki egységes jog gyakorlat, ezért fordulhatott elő, hogy hasonló ügyekben nagyon eltérő büntetéseket szabtak ki a pénzbírságtól egészen a felfüggesztett szabadságvesztésig.

Az ügyvéd álláspontja szerint ezeket az ügyeket nem lehet egyszerű megítélésű ügyekhez, mint például tyúklopás hasonlítani. A büntetéseknél a vádlottak számára hátrányos az, ha annyi rendbeli bűncselekmény-elkövetést állapítanak meg ahány sértett van az ügyben. Esetünkben forgalmozó, jogtulajdonos, kiadóról beszélhetünk.

A BSA szerint pont az a probléma, hogy nem úgy tekintenek a szoftvermásolásra, mint az áruházi lopásra, mert nem annyira kézzel fogható. A magyar bírói gyakorlat pedig a legtöbb esetben elenyésző mértékű pénzbüntetéseket szab ki, olykor 4-5 évig is elhúzódó perekben. Hiába EU-konform már a magyar szerzői jogi törvény, még mindig nincs hagyománya a szellemi tulajdon védelmének - mondja sajnálkozva Simonkovics.

A BSA tagjai úgy döntöttek, hogy a kampányt folytatni akarják, sőt egyes tagok szeretnék a látogatások intenzitását is növelni. A szervezet jogi képviselője a kereskedelmi adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott cégekből még 600-at szeretne júniusig meglátogatni. Egy kommunikációs kampány sikere azon is múlik, hogy hány vállalkozáshoz jut el az üzenet - érvel az elnök.